Kispapa

Cilike, mint tornász nem túl összetett látvány. Általában szenved, folyik a nyála, nyafog, majd sír, üvölt, végül a saját nyálában fekve elpilled. A gyógytornász szerint hosszú távon is képtelenség megszokni a gyereksírást, mint elsőgyermekes szülő a síró Cilikét úgy élem meg, mintha vernének, és amikor lehet, kiveszem a gyógytornász kezéből, hogy elpanaszkodhassa mi történik. Állítólag a babák úgy fejlődnek, hogy a mozgás és a hangképzés egyszerre soha nem megy előre, ezért már előre lehet sejteni, hogy milyen nap jön a gyógytornásszal. Ha dumál meg áriázik, akkor már előre lehet sajnálni szegényt, mert nem nyitott a fejemelgetésre.

Mindenki örülhet, vége az aljas hétköznapoknak, újra iszom, mint egy igazi férfi, és csak remélem, hogy a gyerek az ágyában ébred, ahogy azt is, hogy én is ott fogok. Harmincadik születésnapra megyünk Szőkével, ebben az országban már mindenki vénül, de előtte még elrendezzük Cilike sorsát. Nyolckor lefektetjük aludni, amíg napközben nyafog, hogy nem akar, addig esténként már gombnyomásra alszik. Nyolctól tízig Szőke2 vigyáz rá, aztán a Nagyi.

Cilike nagy franc lesz, de már nagy franc most is, és ettől az egész család, főleg én nagyon boldogok vagyunk. A csecsemő is nyilván nagy öröm, de amikor már babásodnak, és vannak gyerekszerű reakciói, az már egy férfinak is jelent valamit. Mert attól nem tudok nagyon felpörögni, hogy cukin ül a rezgős székében, és tömi a szájába az öklét. Elsőre jópofa volt, másodikra is, tizenhatodikra már erőt kell vennem magamon, hogy odanézzek, és csak azért teszem meg, hogy ne mondhassa senki, hogy húsz percet kell foglalkoznom a babával, mégsem megy. Na, nem mintha mondanának ilyet, legfeljebb gondolják, ilyen nálunk a dinamika.

És akkor rám jutott a sor. Ha a Nagyi itt van, ő alszik a baba szobájában, hogy biztosítsa a terepet. Ha a Nagyi nincs itt, akkor Szőke, most pedig, hogy lecsorgott szépen a munkahét, én jövök. Félek is, meg nem is. Cilike állítólag jól alszik, de még emlékszem arra az időre, amikor a mi szobánkban aludt, és olyan volt, mint egy sündisznó. Nem azok voltam életem éjszakai. És egyébként is, mi van, ha történik valami? Először csinálni ilyet elég para. Mert eddig mindig ott volt Szőke mellettem, most meg ő alszik majd az éjjel helyettem.

Cilike az este belefejelt a fürdővízbe, annyira fáradt volt a gyógytornától. Én meg hagytam, mert pár órája még olyan szépen tartotta magát, gondoltam menni fog a hasazás a fürdővízben is. Hát, nem! Pillanatok alatt oldalraborult, és bele is ivott a vízbe, egyébként is mindig ezt akarta, most megkapta, de egyáltalán nem tetszett neki. Majdnem tíz percig kellett nyugtatni a sikertelen kísérlet, nézd, ott a kacsa, de ügyesen tartod a fejed, eredményeként.