Kispapa

A péntek délutánok az enyémek a gyerekkel, mert nem dolgozom, ez egy ősi hagyomány, alig kicsit fiatalabb, mint a Cilike. Cserébe lehet gépelni a hétvégén erősen, de azt egyébként is kéne, úgyhogy mindegy is, a lényeg hogy a péntek délután arra van, hogy új dolgokat mutassak a gyereknek. Ezeket a dolgokat persze mutathatnám csütörtökön is, de csütörtökön általában az a helyzet, hogy valamit mindig veszettül kell csinálnom, hogy mindent be tudjak fejezni pénteken egyre, amikor is ugye karneválira vált általában a hangulat. Most például úgy jöttünk haza, hogy Cilike egyáltalán nem ült be a babakocsiba, pedig a babakocsi is nálam volt a csomagtartóban, és közben voltunk a boltban, a hentesnél, a játszóterén és kétszer autóztunk is.

Masszív kis hét volt, és nem csak azért, mert Cilike először kigyógyult a bárányhimlőből, aztán gyalázatosan taknyos lett, hanem azért is, mert tényleg igaznak tűnik az, hogyha elkezd járni, akkor a fejlődése durván felgyorsul. Pár dolog, amit a gyerek, először csinált a héten. (És ez igazából mind péntek reggel és vasárnap dél között történt, mert a hét elején alig láttam a kis majmot.)