Kispapa

Cilike, mint tornász nem túl összetett látvány. Általában szenved, folyik a nyála, nyafog, majd sír, üvölt, végül a saját nyálában fekve elpilled. A gyógytornász szerint hosszú távon is képtelenség megszokni a gyereksírást, mint elsőgyermekes szülő a síró Cilikét úgy élem meg, mintha vernének, és amikor lehet, kiveszem a gyógytornász kezéből, hogy elpanaszkodhassa mi történik. Állítólag a babák úgy fejlődnek, hogy a mozgás és a hangképzés egyszerre soha nem megy előre, ezért már előre lehet sejteni, hogy milyen nap jön a gyógytornásszal. Ha dumál meg áriázik, akkor már előre lehet sajnálni szegényt, mert nem nyitott a fejemelgetésre.

Cilike az este belefejelt a fürdővízbe, annyira fáradt volt a gyógytornától. Én meg hagytam, mert pár órája még olyan szépen tartotta magát, gondoltam menni fog a hasazás a fürdővízben is. Hát, nem! Pillanatok alatt oldalraborult, és bele is ivott a vízbe, egyébként is mindig ezt akarta, most megkapta, de egyáltalán nem tetszett neki. Majdnem tíz percig kellett nyugtatni a sikertelen kísérlet, nézd, ott a kacsa, de ügyesen tartod a fejed, eredményeként.

Voltak bennem illúziók, vagy csak spórolni akartam, de most már nincsenek, a pénz meg általában inkább hidegen hagy, mint álmatlan éjszakákat okoz nekem, de amikor kiderült, hogy mennyit fog még járni a gyógytornász, kicsit azt éreztem, hogy ne már. Még fél év? Egybe kell tenni a mozgást, hogy a fejlődés olyan legyen, amilyennek lennie kell, kijöjjenek nagyjából időben a dolgok, tudom én az észérveket, de fél év akkor is sok idő. De ez láthatóan csak engem zavar.

Cilike már a játékokat bizgatja hason fekve, ennyit arról, micsoda remek tanács volt a neurológustól, hogy (az ördögi) gyógytorna teljesen felesleges. Még nem tudom, meddig fognak tartani a szeánszok, mert nem az a cél, hogy a babát fél éves korára megtanítsuk járni, legalábbis nem ez a gyógytornász célja, minél előbb, annál rosszabb állítólag, de Cilike a torna előtt nagyon kis hurka volt, most meg úgy tartja a fejét hason, hogy a negyedikről feljönnek köszönni a nagymamák.

Már hallottam arról, hogy Cilike, hogyan reagál gyógytornára, de most először láttam is. Délután háromra már hazaértem a munkából, a gyógytornász pedig fél ötkor jött, izgatott is voltam, meg feszült is, nem akartam, hogy nagyon sírjon, de azt nagyon akartam, hogy meginduljon a fejlődés.