Kispapa

Le kellett álljak az éjszakai üzemmóddal, ezt már egy ideje éreztem, de arra nem számítottam, hogy rögtön papi tempóban fogom folytatni. Reggel hatkor kelés, este tízkor alvás, hétvégén is, és nagyon élvezem, mert tudom, vagy remélem, hogy ez csak átmeneti, és hajlandó leszek még valaha este kilenckor kezdődő filmeket is megnézni. De ha nem, az sem baj. Sosem voltam ilyen kipihent.

Cilike nem álmos, és a szüleivel akar játszani. Az eddig csodálatos délutáni alvásoknak vége van, aludt a gyerek, pihentünk mi is, de most már délután három és este nyolc között nincs nyugi. Van helyette játék, zenehallgatás, tévézés, ez a gyerek szeret tévézni, de majd a megfelelő időben el fogom tiltani tőle, aztán apa vállán sírdogálás, hogy álmos vagyok, de aludni nem akarok, mi legyen.

Az ötórás ébrenlétek pusztító valóságában Cilike végig nagyon babahercegnő módjára viselkedik, leszámítva azokat a húsz perceket, amikor félúton megpróbálom elaltatni, mert akkor apuka legyen a talpán, aki tud bármit is kezdeni vele.

Mindenki örülhet, vége az aljas hétköznapoknak, újra iszom, mint egy igazi férfi, és csak remélem, hogy a gyerek az ágyában ébred, ahogy azt is, hogy én is ott fogok. Harmincadik születésnapra megyünk Szőkével, ebben az országban már mindenki vénül, de előtte még elrendezzük Cilike sorsát. Nyolckor lefektetjük aludni, amíg napközben nyafog, hogy nem akar, addig esténként már gombnyomásra alszik. Nyolctól tízig Szőke2 vigyáz rá, aztán a Nagyi.

Valamivel több mint egy hónappal azután, hogy megszületett Cilike, eljutottam arra a pontra, hogy egy újabb tejfakasztó buli már nem a szabadság érzetét kelti bennem, hanem előre lök az időben néhány évtizeddel. Otthon akarok maradni, segíteni a migrénnel küzdő Szőkének és a Nagyinak, de a férfinak kötelezettségei vannak. Nincs mit tenni, inni kell.

Volt egy egyezségünk Szőkével, hogy megtartjuk az életünket olyannak, amilyen volt. Én nem leszek otthon gubbasztó kispapa, ő minden második nap új melegítőt vesz föl, miközben a gyerek is mindent megkap. Vagy legalábbis törekszünk rá, hogy így legyen. Ilyen, amikor két felnőtt ember eldönti, hogy kik ők valójában, és ilyen ami lesz belőle.